Kíméletes gyökérkezelés
Ha a fogszuvasodás olyan mértékű, hogy eléri vagy megközelíti a fog belsejében levő, ereket és idegeket tartalmazó kamrát, fogbél gyulladás alakul ki. A másik ok, amiért a fogat gyakran gyökérkezelni kell, ha a túl nagy tömés, vagy a nagy kiterjedésű fogszuvasodás következtében elhal a fog.
Azáltal, hogy megszűnik a fog vérkeringése, a vér nem tudja elszállítani a fogból a baktériumokat, és ezek a fogágyban, a fogat körülvevő csontban elszaporodhatnak, és gyulladást okozhatnak. Az ilyenkor kialakuló gyulladásos gócos fogak lehetnek az okozói, ill. fenntartói, a szervezet egyéb helyein kialakult gyulladásos folyamatoknak (pl. foltos hajhullás, bőrkiütés, szemészeti, urológiai, ízületi gyulladások, szívizomgyulladás).
A fogbél fertőződhet úgy is, hogy letörik a fog, vagy nagyfokú ínysorvadásnál, ha nem fedi elegendő csont a fogakat a fogágyban. Ha a korona felhelyezése miatt a frontfogakon és a kisőrlőkön ún. csonk előkészítést kell végezni, majdnem minden esetben gyökérkezelni kell ezeket a fogakat, mert a fogból sok anyagot kell lecsiszolni, hogy legyen elég hely a koronának.
Miből áll a gyökértömés?
Először készítünk a fogról egy röntgenfelvételt.
Aztán a fog koronai része felől (fúrással) megnyitjuk a pulpakamrát (fogbél üreget), majd eltávolítjuk a fogbelet, mely a fog élő szöveteit (erek, idegek) tartalmazza.
Felkutatjuk a fog gyökércsatornáit, megmérjük azok hosszát, majd feltágítjuk őket. Eközben fertőtlenítő folyadékkal öblítjük át, aztán kiszárítjuk, majd gyógyszert teszünk bele.
A gyökértömés során a fogba korábban helyezett gyógyszeres tömés eltávolítását követően átöblítjük a gyökércsatornákat (fertőtlenítő folyadékkal), átreszeljük azok falait, majd röntgen felvételt készítünk a leendő gyökértöméssel, ezután kiszárítjuk a gyökércsatornákat, majd belehelyezzük a gyökértömést.
Amennyiben panaszmentes a fog, a gyökértömést követően fedőtömést vagy nagy fogveszteség esetén koronát készítünk.